Dokumentumok
Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület
Alapszabály
( módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg )
A Egyesület alakuló közgyûlésén alapszabályát a következõkben állapítja meg:
Általános rendelkezések
I, Az Egyesület alapadatai
Az Egyesület neve: Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület
Székhelye: .3070 Bátonyterenye Ózdi út 39.
Mûködése kiterjed az ország egész területére.
II, Az Egyesület célja
1., Az Egyesület célja, hogy létrejöjjön egy fenntartható természeti és épített környezet, benne a helyi - természeti, kulturális és gazdasági - erőforrásokra támaszkodó környezettudatos társadalom.
2., Az Egyesület célját kormányzattól, pártoktól, gazdasági szférától független, non-profit, erőszakmentes, demokratikus, emberközpontú, minden korosztály számára szerveződő társadalmi szervezeten keresztül valósítja meg. Társadalmi szervezet jellegéből adódóan minden tevékenységét a lehető legtöbb önkéntes, aktivista bevonásával végzi.
3., A fenti célt a következő eszközök segítségével kívánja elérni: oktatás, nevelés, szemléletformálás, ismeretterjesztés, tájékoztatás; a természeti és épített környezet állapotának javítására irányuló gyakorlati tevékenységek; érdekérvényesítés, erőszakmentes direkt akciók.
4., Az Egyesület tevékenységi körei: természetvédelem, környezetvédelem, egészségnevelés, oktatás, szabadidős tevékenységek szervezése, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kutatás, tudományos tevékenység, kulturális örökség megóvása, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások, szaktanácsadás, minőségbiztosítás, környezeti hatásvizsgálat, valamint a nemzetközi kapcsolatok építése.
III, Az Egyesület feladatai
1., Az Egyesület kezdeményezi, segíti és - ha szükséges esetenként - felvállalja a működési területén lévő természeti értékek védelmét, a természeti értékek megismerését és azok bemutatását, a már leromlott állapotú természeti értékek feljavítását, rekonstrukcióját.
2., Lehetőségeihez mérten megóvja a természeti és épített környezetet a pusztulástól, pusztítástól, az emberi szennyezésektől, a túlzott, nem fenntartható mértékű hasznosítástól.
3., Aktívan dolgozik az épített környezet védelmén, az emberi egészség megóvásán, és részt vesz a hagyományok, a kultúra ápolásában is, a természettel harmonikus emberi élet kialakítása érdekében.
4., Ismeretterjesztésen, oktatáson szemléletformáláson keresztül elősegíti a környezettudatos társadalom kialakulását. Nagy hangsúlyt fektet az ifjúság, azaz a jövő generációinak nevelésére.
5., Az Egyesület, mivel részt vállal a természet- és környezetvédelem legkülönfélébb feladatainak megoldásában, szükségszerűen együttműködik az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szférával.
a., Az Egyesület támogatja a működési területén folyó természet és környezetvédelemmel kapcsolatos munkákat, segíti az ugyanolyan érdekeltségű társadalmi szervezetek működését, élénkíti és segíti a civil folyamatok kialakulását, ezzel is elősegítve a hatékonyabb környezetvédelmi érdekképviseletet. Az egyesület segíti a környezetvédelemmel kapcsolatos fogyasztói érdekképviseletet, és jogi érdekérvényesítést.
b., Társadalmi akciókat kezdeményez és szervez a térség természeti és környezeti értékeinek megőrzésére, gyarapítására. Igyekszik minél szélesebb társadalmi körben népszerűvé tenni céljait, eszközeit, tevékenységeit, igyekszik minél több embert bevonni a megvalósítás folyamatába.
c., Az Egyesület elősegíti a természet és környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendelkezések megvalósulását, azok végrehajtását, illetve elősegíti azok megismertetését.
d., Javaslatokat dolgoz ki a természet-, és környezetvédelmi problémák megoldására, azok megoldásában aktív szerepet vállal.
e., Bekapcsolódik a nemzetközi szervezetek természet és környezetvédelmi tevékenységébe, részt vesz azok tevékenységének megismertetésében. Önálló nemzetközi természet-, és környezetvédelmi programokat kezdeményez, szervez és működtet, ezen belül is hangsúlyt fektet a határon túli magyarokkal való szoros együttműködésre.
IV, Egyesületi tagság keletkezése, megszûnése
1, Az Egyesület rendes tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezõnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történõ közremûködésre és a tagdíj megfizetésére.
Az egyesületi tagság megszûnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.
A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselõjével.
Az Elnökség kizárással szünteti meg a tagsági jogviszonyát annak, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A kizárást kimondó indokolt írásbeli határozat meghozatala előtt az érintett tagot fegyelmi eljárás keretében meg kell hallagtani. A határozat ellen 8 napon belül a Közgyűléshez lehet fordulni, amely a kizárás kérdésében a legközelebbi ülésén dönt.
A jogsértő magatartás tanúsításától számított hat hónap elteltével nincs helye a taggal szemben fegyelmi eljárás megindításának.
2, Pártoló tag, aki az Egyesület anyagi támogatását vállalja.
V. A tagok jogai és kötelezettségei
Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület mûködését érintõ minden kérdésrõl rendelkezni jogosult közgyûlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselõül bármelyik tag megválasztható.
Az Egyesület tagja köteles az alapszabályt betartani, a közgyûlési határozattal meghatározott mértékû tagdíjat megfizetni.
VI. Az Egyesület szervei:
1, A közgyűlés
Az Egyesület legfõbb szerve a közgyûlés. A közgyûlés a tagok több mint felének jelenléte esetében határozatképes. A közgyûlést az Elnökség hívja össze. A közgyûlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyûlés napja között legalább 8 nap idõköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyûlést kell tartani, és rendkívüli közgyûlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt –az ok és cél megjelölésével- igényli
A közgyûlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyûlés határozatát egyszerû többséggel, nyílt szavazással hozza.
Kizárólag a közgyûlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselõk megválasztása, az alapszabály megállapítása és módosítása, az évi költségvetés meghatározása, az Egyesület feloszlásának, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása, az egyesületi tagok és az egyesület szervei között keletkezett viták és fellebbezések elbírálása, továbbá az Elnökség évi beszámolója és a közhasznúsági jelentés elfogadása. Az alapszabály módosításához, az Egyesület feloszlásának kimondásához valamint az éves beszámoló jóváhagyásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minõsített többség) szükséges.
Ha a közgyûlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyûlés határozatképességéhez az eredeti napirendben szereplõ ügyekben legalább a tagok egynegyedének jelenléte szükséges. A megismételt közgyûlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyûlés idõpontját követõen 30 napon belüli idõpontra kell összehívni, amely idõpont az eredeti közgyûlés meghívójában is megjelölhetõ.
2, Az Elnökség
A közgyûlés 5 fõbõl álló elnökséget választ. Az Elnökség tagja a közgyûlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes, titkár, valamint két elnökségi tag. Az Elnökségnek olyan személy nem lehet a tagja, akivel szemben az 1997.évi CLVI.tv.9.§-ában mghatározott kizáró körülmény áll fenn.
A közgyûlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselõket 3 évre választja.
Két közgyûlés közötti idõben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyûlés hatáskörébe. Döntéseirõl, intézkedéseirõl a következõ közgyûlésen az Elnökség köteles beszámolni.
Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelõ kötelezettségek (szerzõdések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illetõ jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség mellett- dönteni.
Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 8 nap idõköznek kell lennie.
Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetõség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerû többséggel, nyílt szavazással hozza.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minõsül elõnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságrahozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerûen alkalmazni kell.
Mind a Közgyûlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzõkönyvben rögzíti. A jegyzõkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévõ minden tagja, közgyûlésén esetén a levezetõ elnök és a közgyûlés által erre kijelölt két hitelesítõ tag.
A közgyûlés levezetõ elnöke a közgyûlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzõkönyvet hitelesítõ egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követõen válik érvényessé.
Az Elnökésg elnöke köteles a közgyûlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, idõpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye is).
3, A titkár
Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.
4, A gazdasági ügyintéző
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kivülálló személyt a gazdasági teendõk ellátásával megbízni. A gazdasági ügyintéző részére díjazás állapítható meg.
5, Tekintettel arra, hogy az egyesület éves bevétele várhatóan nem haladja meg az 5.000.000 Ft-ot, az egyesület felügyelő bizottság létrehozását nem határozza el.
VI. Az Egyesület képviselete
Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak olymódon, hogy az Egyesületre kötelezettségeket létesítõ jogviszonyt hármójuk közül ketten közösen tehetnek. A képviselõk hasonló módon rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.
VII. Közhasznúsági nyilatkozatok
Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):
- (3.) tudományos tevékenység, kutatás, (TEÁOR szerint: 73.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés)
- (4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (TEÁOR szerint: 80.42 Felnõtt- és egyéb oktatás)
- (5.) kulturális tevékenység, (TEÁOR szerint: 91.12 Szakmai érdek-képviselet, 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
- (9.) környezetvédelem, (TEÁOR szerint: 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttmûködési szerzõdést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.
Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.
Az egyesület vállakozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Az Egyesület mûködésérõl a külön jogszabályok elõírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselõ az egyesület gazdálkodásáról a közgyûlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményérõl vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységébõl, illetve vállakozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységébõl származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Egyesület olyan közhasznú tevékenységet lát el, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV.tv.8. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat feladata.
Az egyesület jelen szerzõdés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját helyi sajtó ( Bátonyterenyei Hírvivő) útján is nyilvánosságra hozza.
Az Egyesület mûködésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben helyi sajtó ( Bátonyterenyei Hírvivő ) útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésrõl, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérõvel történt megállapodás szerinti határidõben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által elõírt határidõben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésrõl külön nyilvántartást vezetni, melybõl megállapítható a kérelmezõ neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
VIII. Vegyes rendelkezések
Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a késõbb meghozandó közgyûlési határozatok az irányadók.
Kelt, Bátonyterenyén, 2001.szeptember 28. napján.